Késve érkező csomagok

A késve érkező csomagok nagy többsége az átszállásoknál keveredik el, illetve nem éri el a csatlakozást. Előfordulhat, hogy a csomagban lévő vízipisztoly vagy elektromos fogkefe lassította le bőröndünk biztonsági átvizsgálását, és a csomag emiatt késte le gépünket. A statisztikák szerint, ha átszállunk, hozzávetőlegesen kétszer akkora esélyünk van poggyászunk elvesztésére, mint amikor csak egyetlen közvetlen járatot veszünk igénybe.

Az igaz, hogy az elveszett csomagok jelentős részét 48 órán belül megtalálják, a statisztikák szerint azonban a megmaradó, az összes csomag két ezrelékét jelentő, évi közel egymillió csomag 48 óránál többet késik, vagy örökre eltűnik.

A technológiai fejlődésével persze egyre csökken a légiközlekedésben is az elveszett csomagok száma. A 2007-es adatokhoz képest 2016-ban már 50 %-kal kevesebb poggyász veszett el a világ légikikötőiben. A Budapest Airport honlapján található információk szerint ma 1.000 feladott poggyászból 900 időben és épségben megérkezik a célállomására, az így fennmaradt 100 elveszett poggyászból pedig már csak 1-2 tűnik el véglegesen.

Ha érkezéskor nem találjuk feladott poggyászunkat a járatunkhoz megadott futószalagon, ezt azonnal jelezzük az Elveszett poggyász pultnál az ügyfélszolgálaton! Ezután érdemes a repülőtársaság ügyfélszolgálatán is ugyanezt megtennünk. A keresés a becsekkolásnál kapott egyedi csomag azonosító kód alapján indul, amit a reptéri ügyfélszolgálaton a légitársaság földi kiszolgálója rögzített be egy erre a célra kifejlesztett speciális informatikai rendszerbe. Ehhez a közös használatú  informatikai rendszerhez a világ szinte valamennyi repülőtársasága és repülőtere hozzáfér, így a világ bármely pontján azonosítani tudják a csomagunkat. Ebben a rendszerben nemcsak a jegyzőkönyvek tartalmát tartják nyilván, hanem a repülőtereken a szalagon maradt, gazdátlan csomagok leírásait és adatait is. A szoftver segítségével tehát egy globális kirakós játék kezdődik: az egyes repülőtereken dolgozók ismerik a bőrönd tartózkodási helyét vagy az utas által adott leírást, majd ezeket összepárosítják vagy egyéb információkkal egészítik ki. A keresésben a legnagyobb segítség kétségkívül a poggyászazonosító címkén feltüntetett egyedi azonosító kód, amivel egyértelműen kiderülhet, hogy például Miamiba várt csomagunk már egy ideje New Yorkban árválkodik, vagy éppen most gyűjtik be a szalagról a Buenos Aires-i repülőtér dolgozói.

Ha az azonosító kóddal baj van, mert esetleg elvesztettük a poggyászellenőrző szelvényünket, netán a bőrönd fogantyújáról szakadt le a címke, akkor segíthet a nevünk és a címünk, amit jó esetben ráakasztottunk egy külön bilétán a bőröndre. Amennyiben még így sincs meg a csomagunk, akkor marad a bőrönd mérete és külseje szerinti keresés, végül pedig, ha úgy alakul, a tartalom alapján is megpróbálhatják az azonosítást. De mi történik, ha így sem találnak gazdát egy szép nagy, szürke műanyag bőröndnek mondjuk Párizsban, amit Mexikóba indulva mi adtunk fel Budapesten? Van-e még egyáltalán esélyünk arra, hogy viszontláthassuk legfontosabb értékeinket?

Elveszett és sérült csomagok

Fontos tudni, az úgynevezett Montreali Egyezmény előírja, hogy az elveszett és sérült poggyászokra vonatkozóan milyen kártérítési kötelezettségük van a repülőtársaságoknak. Erről érdemes még az utazás előtt tájékozódni a repülőtársaság honlapján.

Ha egy csomagnak 90 nap elteltével sem találják meg a tulajdonosát, végleg elveszett poggyász válik belőle. A korábban említett számok alapján ez minden 1000 feladott bőröndnél csupán 2-re igaz. Ez a 2 csomag – bármennyire is meglepőnek hangzik első hallásra – egy boltba kerül. Az Egyesült Államok egyik déli államában, Alabama északi részén található egy város, Scottsboro, ahol Unclaimed Baggage Center (‘Gazdátlan Csomagok Központja’) néven működik egy vállalkozás, ami egyszerűen megveszi a légitársaságoktól az ilyen, gazdátlanul maradó csomagokat.

forrás: Utasbiztositas.hu

Írd meg a Véleményed